|
Üdvözlöm önt a www.pelzo.hu honlapon!
A honlap sok év után újra indul 2019 decemberétől!
Ezeken az oldalakon folyamatosan bővülő tartalommal jelennek meg a magyarságtudattal kapcsolatos nehezen elérhető dokumentumok, illetve az ezeket kísérő tanulmányok-könyvek százai-ezrei! Az újdonságok közt a legnagyobb számban Petőfi Sándorral kapcsolatos hiánypótló dokumentumok és írások megjelentetése is az egyik cél!
Mivel egy-egy elektronikus kiadvány megjelentetése, szerkesztése ill. újraszerkesztése időbe telik, így pillanatnyilag még nincs témákra bontott menürendszer. Illetve jelzem, hogy mindig ezen a jelenleg is olvasott weboldalon van s lesz a megjelentetett tartalmak, újdonságok időbeni összesítése, azaz gyakorlatilag MINDEN.
|
Tartalmas olvasást kíván a szerkesztő:
Péli Zoltán
Gábor
pelzo@pelzo.hu
|
Vachott Sándorné: Rajzok a múltból. (Figyelő, 1886-1889)
|
 Vachott Sándorné, született Csapó Mária (1830-1896), írónő, szerkesztő, fordító, Vachott Sándor költő felesége, Petőfi Sándor szerelmének, Csapó Etelkénak húga.
1845-ben ment férjhez Vachott Sándorhoz, aki
Petőfi
egyik legjobb barátja volt. A férjet, aki Kossuth Lajos titkára volt, a Szabadságharc leverése után bebörtönözték, s bár 1850-ben szabadul ki, de 1852-ben forradalmi tevékenységgel vádolva és Sárosi Gyula rejtegetése miatt ismét börtönbüntetésre ítélték, s midezek által súlyosan beteg lesz. A feleség így válallta a család eltartását, s maga is a szépirodalom felé fordul megélhetés gyanánt. James Fenimore Cooper regényeit Vachottné fordította először magyarra;
szerkesztője volt több - nőknek szóló - hetilapnak; s a magyar gyermekirodalom egyik megteremtőjének is számon tartják!- Vachott Sándorné emlékiratait először Abafi Lajos közölte a Figyelő című irodalmi folyóiratban 1886 és 1889 között folytatásokban, majd két önálló kötetben külön is kiadta. (Budapest, 1887-90.) "Rajzok a múltból. Emlékiratok." címmel mindezekből egy válogatás jelent meg 1935-ben a
"Magyar irodalmi
ritkaságok" sorozat keretei közt. Sokan ezt a "válogatást" teljesnek gondolják, de hozzávetőlegesen csupán az eredeti írás tizedét tartalmazza! Azóta meg nem emlékezik meg róla gyakorlatilag senki sem, s nincs újabb teljes értékű kiadás! Manapság így a történészek és irodalomtörténészek számára teljesen ismeretlen Vachott Sándorné, Csapó Mária történelmi ihletésű visszaemlékezéseinek jelentős része!
- Emlékiratai a negyvenes, ötvenes évek történetéből és életéből közölnek érdekes képeket. Közel áll, részint férje révén, a kor nevezetesebb embereihez. Rokonságban volt Bajzával, Vörösmartyval és Kossuthtal is. Szüleinek bizalmas barátja volt Fáy András, jó ismerőseik közé
tartozott Deák Ferenc. Férjének jóbarátai, Sárosi Gyula és Petőfi Sándor gyakran megfordultak házuknál, Petőfi lakott is náluk. Általánosan ismert Petőfi szerelme Vachottné nővére, a korán elhúnyt Csapó Etelke (1829-1845) iránt. E kapcsolatok miatt sok érdekeset tud mondani a forrongó és tragikus idők nagyjairól. Sőt Petőfiné, Szendrei Júliának
is az egyik ismerőse lett...
- A hihetetlenül fontos kordokumentum a ma kutató embere számára teljesen ismerleten, így a legelső megjelent formájában, a "Figyelő. Irodalomtörténeti közlöny." egybeszerkesztett "hasonmásában" olvashatjuk mi is el a több szempontból is figyelemreméltó írásokat!
- Formátum: digitális hasonmás.
- Lehetőségek: nyomtatható, gyors web-nézet, szerkeszthető.
- Terjedelem: 429 oldal.
- Mérete: 159 453 628 bájt.
- Letöltés és megtekintés innen: Vachott-Sandorne-Rajzok-a-multbol-1889.pdf
|
|
Lengyel Tibor - Szőcs Béla: Madárbarát-lexikon
|
 Madárbarát-lexikon (bővített kiadás)
Ez a hiánypótló munka kereshető címszavakkal, kereszthivatkozásokkal
21.783 szócikket és 9410 fotót, 1580 flekk szöveget néhány videót és több hangfelvételt tartalmaz
madarakról
és mindarról ami összefügg a madarakkal. Ízelítőt kínál a rendszertanból, az állategészségtanból, az anatómiából, az élettan és az etológia tudományából. A világon fellelhető 10 000 madárfaj közül több mint 5000 leírását találja meg benne, és ismertetőket házi tyúk-, díszbaromfi-,
díszmadár- és galambfajtákról.- A Madárbarát-lexikon nélkülözhetetlen madártartási, -tenyésztési, takarmányozási, örökléstani ismeretekkel Lengyel Tibor újságíró tollából született meg.
A lexikon html-alapú technikai munkáinak megvalósítója: Szőcs Béla.
Az adatbázis-tartalom legutolsó frissítésének dátuma: 2012. március 1.
- Ez a lexikon ha Word-formátumban lenne tálalva, akkor közel 7000 oldalas lenne! A terjedelem miatt is nyomdai munkálatokra egyetlen egy kiadó sem vállalkozott megjelentetésre. Így a "szerzőpáros" kezdetben CD-n, majd DVD-n másolta át ingyenesen a "madárbarátoknak" az egyre bővülő lexikális anyagot. Majd engem megkeresve, a madarbarat.konyv-e.hu
oldalon ingyenesen elérhetővé vált a tartalom a net-közönség számára is, ahol a 2012-ig, az "anyahonlap" megszűntéig szerepelt! A saját honlapom újraindulásával ismét egy önálló honlapcímen elérhetővé teszem a példaértékű lexikális anyagot! Lengyel Tibor sajnos 2014 óta már nem él, neki is állít
emléket ez a példaértékű "anyag"!
- Megtalálható a Pelzo.hu honlap kiemelt, önálló indítóoldalán:
https://www.pelzo.hu/madarbarat-lexikon  (Kattintson ide!)
|
|
Petőfi Sándor: Versek. 1842-1844. (Buda, 1844)
|
 A "Versek" a költő első önálló nyomtatásban megjelent verseskötete! Mindössze 1000 példányban jelent meg 1844. november 10.-én, s így 2019-ben való megléte ritkaságszámba megy. Nemcsak azért érdekes a digitális
hasonmás tanulmányozása, hogy számunkra milyen ismert verseket tartalmaz és milyeneket nem, hanem maga a szerkezeti felépítés is érdekes. Ugyanis Petőfi Sándor maga szerkesztette és határozta meg a versek elhelyezkedését. Különleges élményt nyújt a kötetet körbeölelő párversek felfedezése! A "Hazámban" kezdőversként szerepel,
s ennek párverse "Az alföld" záróversként szerepel, s mindkettő a szülőföld és hazaszeretetről mesél mélyen, tehát ebben így az 1842-es és 1844-es időtávlatban megmutatkozik a fiatal költő teljes szíve-lelke. Élmény olvasni az eredetit ma is!- A költőt már 1839 óta foglalkoztatta versei kötetes vagy füzetes kiadása. Egybemásolt költeményeinek több füzetét ismerjük. Ilyen volt az egyik barátjának ajándékozott, 1839 és 1841 közötti tizenhét verset tartalmazó Lanc ~ Lant versei (1841), amelynek kiadásával hiába próbálkozott Pozsonyban.
E kudarc hatását is mutatja a nemrég előkerült, Ibolyák címet viselő kecskeméti füzet (1843).
Egy ilyen füzet volt vele a számára sorsdöntőnek bizonyult év elején is: „Debrecenből utaztam Pestre, 1844-ben, februáriusban, kopott ruhában, gyalog, egypár huszassal és egy kötet verssel. E kötet versben volt minden reményem…” (XI. úti levél Kerényi Frigyeshez, 1847 ). Sikertelen kiadói próbálkozások után fordult az Athenaeum egyik volt szerkesztőjéhez, Vörösmarty
Mihályhoz, aki az ügyet a Nemzeti Kör elé terjesztette. A két város, Pest és Buda polgárait és az értelmiségieket tömörítő liberális egyesület 1844 januárjában határozta el, hogy fiatal írók munkáinak kiadását támogatja; első kedvezményezettjük éppen Petőfi lett. A januári döntés értelmében a kéziratot
háromtagú küldöttség vizsgálta meg (Vörösmarty, Szigligeti Ede, Vachott Sándor), akik mintegy tizenöt darabot, zömmel bordalokat hagyattak ki a szerzővel. Petőfi versben „siratta el” őket: Irtóztató csalódás. A költő Dunavecsén, szüleinél és Pesten dolgozott kéziratán, és megtoldotta azt március óta írt verseivel. Nyomdába feltehetően júliusban
adták, az eredetileg tervezettnél két ívvel nagyobb terjedelemben. A kötetet végül kitevő százkilenc költeménynek a fele volt kiadatlan (ötvenöt), a többi folyóiratban, almanachban vagy naptárban már megjelent. 1842-ből tizenhárom, 1843-ból harminckettő, 1844-ből hatvannégy szöveget tartott méltónak Petőfi a felvételre; mellőzte valamennyi zsengéjét....
- Formátum: digitális hasonmás.
- Lehetőségek: nyomtatható, gyors web-nézet.
- Terjedelem: 192 oldal.
- Mérete: 58 960 393 bájt.
- Letöltés és megtekintés innen: Petofi-Versek-1844.pdf
|
|
Petőfi Sándor: Ibolyák. 1843. (verseskötet kézirat)
|
 Petőfi legelső verseskötet kézirata!- Az alábbi 1843-as keltezésű kézirat a nyilvánosság előtt legelőször csak 1996-ban vált ismertté. Az éppen húszéves Petőfi gondosan kalligrafált kézirata nyilvánvalóan nyomdai kiadásra készült, a címlap, a mottó és a tartalomjegyzék egyaránt kiadási szándékról tanúskodik.
- A kézirat előkerülésének története: Dr. Mészáros Vince (1913-1994) a reformkorra vonatkozó művelődéstörténeti dokumentumok gyűjtője volt. Eme Petőfi-kéziratot az 1970-es évek elején egy ma már ismeretlen embertől vásárolta kétszáz forintért. Az illető a kéziratot egy padláson találta, de antikváriumokban
nem tudta eladni. Dr. Mészáros
is abban a hiszemben vásárolta meg tőle, hogy korabeli másolat, egy Petőfi-rajongó munkája. 1995 októberében, az apai hagyaték rendezésekor talált rá a kéziratra Mészáros Emőke. Édesapja elbeszélése alapján kezdetben ő is azt gondolta, hogy puszta másolatról van szó, de a Vörösmarty-mottó tette kétkedővé. "Mi késztethet egy
Petőfi-rajongót egy Vörösmarty-idézet másolására?" Így került Dr. Szekeres Lászlóhoz vizsgálatra a kézirat. Aki számára nem volt kétséges az eredetiség. De mindezt a papírrestaurátori vizsgálat, a grafológusi elemzés és további filológiai búvárkodás is megerősítette. És három neves Petőfi-kutató
is hitelesnek nyilvánította!
- Hatvany Lajos - Így élt Petőfi című dokumentumgyűjteményében megemlékezik egy 1843-as év elejei kiadási szándékról, amely egyesek szerint verseskötet formájában ki is lett nyomtatva Kecskeméten. Ilyen létező könyvecskéről nem tudunk, csak eme Petőfi-kézirat 1995/1996-os nyilvánosságra kerülése teszi bizonyossá,
hogy a kiadási kézirata valóban elkészült!
- Petőfi Sándor Ibolyák című füzete a költő hat versét és két elbeszélését tartalmazza. A több mint másfél évszázadot átvészelt kézirat két verséről (Engesztelés; **Szinésztársamhoz) és két novellájáról (A párbaj; A bajazzo) eddig nem tudott az
irodalomtörténet, s e kis gyűjteményben
található a Disznótorban című Petőfi-vers egyetlen autográf kézirata is!
- Formátum: digitális hasonmás.
- Lehetőségek: nyomtatható, gyors web-nézet.
- Terjedelem: 28+1 oldal.
- Mérete: 3 988 940 bájt.
- Letöltés és megtekintés innen: Petofi-Ibolyak-1843.pdf
|
|
Nádasdy Ferenc: 'Magyarország hatalmas és dicső királyai' (1644)
|
|
|
|
Péli Zoltán Gábor - Vadkert
felöl félúton
|
 2006
januárjában a Soltvadkerti Konferencia
alkalmából született tanulmány
arra a korábban megjelent azonos
alcímű könyvre hívja fel
a figyelmet, amely egyben nemcsak helytörténeti
mű, hanem az egész ország hajdani
sorsát meghatározó történetet
ölel körbe. A hajdani Vadkert területe
a fejedelmi s Árpád-házi
királyi korszakban kiemelkedő jelentőségű
vadászhelynek számított.
S ennek emlékét őrzi a fejedelmi-királyi
korszakban született s máig fennálló
VAD-KERT-et ábrázoló falfestés
az esztergomi vár királyi kápolnájából.
A megjelenített Életfa nemcsak
a Vadkertbe torkolló s belőle elágazó
útvonalrendszert tünteti fel, hanem
az ősi utat Vadkertről Szentimrén át
Esztergamba. Ez egyben Magyarország legrégibb
településtérképe !
De jelentősége nemcsak ebben mutatkozik,
hanem fennmaradása, s hajdani fontosságának
hangsúlyozása egészen másra
hívja fel a figyelmet.
- Formátum: A4 (210x297 mm)
- Lehetőségek: nyomtatható, gyors web-nézet.
- Terjedelem: 7 nagyméretű oldal fotókkal ellátva.
- Mérete: 9 885 336
bájt.
 Letöltés és megtekintés innen:
Pelzo-Vadkertkonf.pdf 
HTML-változat: vadkert.html
|
|
Fazekas Mihály: Lúdas Matyi
Egy eredeti magyar rege négy
levonásban.
|
 Fazekas
Mihály "Matyija" egy klasszikussá
vált mű. A szerző már a alcímben
is jelzi, hogy ez egy "eredeti magyar rege"
saját versfeldolgozásban; s valóban
az alapgondolatot a moldvai magyarság
közt találja meg. A történet
regei kulturális eredete valóban
mély gyökerű. A történet
fő mozzanati szála megtalálható
az időszámításunk előtti
első évezredből a történelmi
Mezopotámia területén
feljegyzett "nippúri szegényember"
meséjében, aki szó szerint
ugyanazt mondja, mint a mi Matyink: "háromszor
veri ezt.. vissza". Más oldalról
az igazság istennője az ősi Egyiptomban
MAAT, aki az igazság jelképeként
a fejdíszén egy tollat hordoz,
s ugyancsak egy tollat tűz a kalapja mellé
az igazság kimondásaként
MATYI is.- Jelen kiadás tiszteletben
tartja az 1817-es bécsi kiadás
szövegkörnyezetét és
az ebből eredő versritmikáját.
A népi regéhez eme elektronikus
kiadásban egy szómagyarázat
és egy lényegre rávilágító
tanulmány is kapcsolódik !
- Göbwart F. S. egykorú, színes illusztrációival !
- Formátum: A/4 (210x297 mm)
- Lehetőségek: nyomtatható, gyors web-nézet, jegyzetelhető.
- Terjedelem: 27 oldal.
- Mérete: 6 788 222 bájt.
- Letöltés és megtekintés innen:
FM-Ludas-Matyi.pdf
|
|
Könyv-e.hu DVD - Rendelje meg!
|
 A Könyv-e.hu DVD-csomag
a legteljesebb értékű
magyar elektronikus-könyv gyűjtemény!
Megtalálható rajta a magyar kultúra kiemelkedő östörténeti dukumentumai és leírásai hasonmásban, úgy mint pl. őstörténeti krónikák, legrégebbi magyar biblafordítások, alapítólevelek, kézzel festett kódexek. Továbbá irodalmi alkotások, néprajzi leírások, lexikonok, térképek, folyóiratok és minden
hasznos dolog megtalálható rajta és általa. Közvetlen tárolásban több, mint négyszáz kiadvány érhető el elektronikusan, de netkapcsolat esetén, több mint tízezer fölöttire bővül eme legteljesebb értékű elektronikus kiadvány gyűjtemény!- Mindez elérhető 2 darab kétrétegű-DVD-korongon, mely sorszámmal és borítóval ellátott tokba van helyezve. Az ára 8000 Forint, mely előre utalás esetén a postaköltséget is tartalmazza. A DVD-k tartalma szerzői jogvédett, elektronikus rendszerekben a közzétételük tilos!
- OTP BANK
Bankszámlaszám:
Péli Zoltán Gábor
11773322-01219160
-
Megrendelhető: pelzo@pelzo.hu
- Ízelítő:
/konyvtar/index.html (Kattintson ide!)
|
A fény-képezés szerelmeseinek:
photo.pelzo.hu
|
Nádasdy Ferenc gróf (1623-1671) Vas, majd Zala és Sopron vármegyék főispánja, 1664-től országbíró. Az ország egyik leggazdagabb főura, a tudomány és a művészet pártfogója. Nevéhez fűződik a magyar vezérek és királyok
egészalakos portrésorozata, a Mausoleum potentissimorum ac gloriosissimorum Regni Apostolici Regum et primorum militantis Ungariae Ducum [Magyarország hatalmas és dicső királyainak emlékeztető koporsóépülete] címmel 1664-ben Nürnbergben kiadott metszetsorozat megjelentetése. A magyar királyok ábrázolásait latin- és németnyelvű leírás egészíti ki.